Foltozott szíveknek, zengném a dallamát,
Nyújtsd felém gyémántod, kérlek téged, add át!
Hívom a lényed, mutasd meg végre,
Fényben úszó szirén, tündöklő végzet!
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Forrázó boldogság, révedő erő,
Hamiskás, táncoló, látszólag éledő!
Kitárt szárnyú ólomsas, vibráló erdő,
Megbújva mélyében, kacsintva félő!
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Sikoltó élet-hang, elhalni látszik,
Végtelenbe nyúlva, fáradtan mászik!
Kutatja, kémleli, fürkészi létét,
Könnyektől áztatva, önti ki szívét!
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Hitetlen bizalom, holtponton álló,
Ledöntött rémálom, melegben fázó!
Felismert, bevallott, leláncolt tévedés,
Útnak őt indítva, beindult a légzés!
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Botorkál, elesik, megmássza végre,
Kilép a világba, áradna vére!
Ömleszti mosolyát, kiönti száznak,
Nem fél ő tőle, pokróc, hisz fáznak!
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Végtelenbe nyúlva, repkedve, úszva,
Minden kísértés, elvész a múltba!
Vakítja szellemét, építi mindenét,
Önzetlen szeretet, festi át a lelkét!