Köszöntelek, kedves olvasó!
Engedd meg, kérlek, hogy tegezzelek.
Hiszem, hogy a kor csak egy átmeneti, múló, pillanatnyi állapotot jelöl, ami nem a kijáró tisztelet mértékét tükrözi (hiszem, hogy a tisztelet mindenkinek, minden korban kijár), hanem inkább egy önmagunkhoz viszonyított mérce.
Segít az önvizsgálatban.
Hiszem, hogy egyenlőek vagyunk. Kortól, nemtől teljesen függetlenül. Te is, én is, mindenki, aki itt és most él a Földön, egy lélek, aminek teste van. Egy úton járó, egy törekvő, vágyakozó, érző lény.
Valaki, aki boldog akar lenni!
Valaki, aki arra vágyik, hogy szeressék, hogy szerethessen, hogy békére leljen. Mindegy, hogy hol lakik, milyen oldalon áll, eszik húst vagy nem, ilyen vagy olyan a bőre színe. Minden egyes ember, minden lélek arra törekszik, hogy megtalálja a harmóniát az életében. És mint olyan tökéletes! Tudom! Tudom, hogy mit gondolsz. Jogosan nevetsz, vagy gondolod azt, hogy megzakkantam! De valójában nem bolondultam meg. Minden ember tökéletes, csak rossz oldalról nézzük, közelítjük meg őket. És mondok valamit kedves, drága olvasó;
TE is tökéletes vagy!
Igen, Te!
Te, aki ezeket a sorokat olvasod!
Bizony!
Higgy nekem!
Elárulom, hogy miért:
Mert annak születtél!
Hidd el nekem! Egy hibátlan, szeretettel teli, érző lélek vagy! Nézz meg egy pici babát, egy önfeledten játszó gyermeket! Mikor bírál ő bárkit a külseje vagy a döntései, képességei, anyagi helyzete miatt? Csak szívből szeret!
A Lényéből fakadó szeretet irányítja, és ez neki a természetes működés! Ugye?!
Mindegy, hogy milyen állapotban kelsz fel, hogy milyenek a gondolataid. Mindegy, hogy hogy nézel ki. Nem számít, hogy mire vagy képes vagy mire nem! Mindegy, hogy mit gondolsz arról, hogy a világ mit gondol rólad. Mindegy, hogy milyen magas vagy vagy hány kiló! Milyen a bőröd, a füled, a szemed, a fogaid, az orrod, az ujjaid, a lábad, a hajad, a körmöd és úgy az egész tested! Tudod miért? Mert:
Csodálatos vagy!
Hidd el nekem, az vagy!
Mert annak születtél!
Félsz? Oké! És? Feltetted már magadnak azt a kérdést, hogy: „És akkor mi van, ha félek?!” Nem? Tedd meg! Kevesebb lettél, mert érzel, mert nem vagy elég bátor, vagy nincs elég önbizalmad? Ettől már értéktelen vagy?
NEM!
Ember maradtál!
Félhetsz!
Megteheted!
Ettől vagy az, aki!
Nem tudsz gyorsan futni, nem tudsz magasra ugrani, nem tudsz nagy súlyokat felemelni, nem tudsz szépen énekelni, elejtesz dolgokat, tovább tart megtenni valamit, amit régen pillanatok alatt megtettél, elfelejtesz ezt-azt, néha gyengének érzed magad? Esendőnek? Tele vagy fájdalommal? Reménytelenséggel, kilátástalansággal? Nem érzed stabilnak a jövőt? Magányos vagy, egyedül érzed magad?! Üvölteni, sírni tudnál?
Nem baj!
Nincs semmi baj!
Tedd meg!
Sírj, üvölts!
Éld meg!
Ember vagy!
Megteheted!
Ettől vagy csodálatos!
Hidd el!
Nem attól leszel értékes, hogy milyen tévéd, autód van. Nem az számít, hogy mennyi pénzt keresel, vagy milyen beosztásban dolgozol! Nem! Az sem, hogy a gyerekeidnek mennyi kézzelfogható ajándékot vettél karácsonyra. Nem!
Ember vagy! Egy lélek! Esendő, érzelmes, csodálatos és méltó a szeretetre! Igen! Méltó vagy rá!
Igen, Te!
Megérdemled!
Mert erre születtél!
Jár neked!
Megengedheted magadnak, hogy gyenge légy! Nem kell elbújnod, mert mélyebben megérint egy könyv, egy film, egy zene! Tudtad ezt? Tudtad, hogy attól, hogy valamivel eltérsz az átlagtól, vagy másmilyen a külsőd, mint az átlagnak, vagy azért, mert valami nem úgy megy, mint sok másik embernek, attól még Te, Te vagy?! Ember vagy! Méltó arra, hogy szeressenek! Méltó a tiszteletre! Méltó az életre és a megbecsülésre, az elismerésre! Arra, hogy vállon veregessenek! Méltó arra, hogy a világ a keblére öleljen!
Tudtad, hogy megengedheted magadnak, hogy szeresd Önmagad?!
Tudtad, hogy a lelked szeretetből született?!
Tudtad, hogy értékes vagy?
Tudtad, hogy szükség van Rád?
Igen! Rád!
Tudtad, hogy a mosolyod képes beragyogni valaki napját, aki lehangolt vagy fél?!
Tudtad, hogy fontos tagja vagy a világnak?!
Elhiszed, hogy okkal születtél le, és okkal vagy ITT és MOST?!
Okkal vagy annak a közösségnek a tagja, amiben vagy?!
Merj élni!
Mindegy, hogy férfi vagy vagy nő! Idős, fiatal, nyugdíjas vagy dolgozó ember! Abszolút mindegy! Családos vagy és egyedülálló! Merj nevetni, sírni, kiáltani, megmutatni önmagad! Merd kimondani, hogy: itt vagyok! Figyeljetek rám! Merd vállalni, hogy a zöld szín az őrületbe kerget, hogy a brokkoli nem finom, hogy Beethoven zenéje sérti a füled! Érted mire gondolok?
Merd kimondani, hogy magányos vagy! Merd vállalni, hogy törődésre, figyelemre, szeretetre van szükséged!
Merd vállalni, hogy rettegsz a világtól és a csalódásoktól! Tedd meg, és olyan emberrel fogsz találkozni, aki olyan, mint te! És már nem leszel egyedül! Hidd el nekem! Mutasd meg! Mutasd meg azt, aki vagy! NEM BAJ, hogy félsz, hogy esendő lettél, hogy bátortalanul nézel még a tükörbe is! Hogy nem láttad tíz éve, úgy igazán mélyen a tükörben saját magad! Kezd el! Merd elkezdeni! MA, MOST!
Nem ültél még eleget az árnyékban, a háttérben, a sarokban?! Nem volt még elég, hogy mások elvárásai, szabályai szerint éled az életed? Nem volt elég, hogy rettegésben tartanak és uralkodnak feletted? Hogy megmondják, hogy mit gondolj, érezz, láss, hogy mennyit is érsz SZERINTÜK?! Nem voltál már éppen eleget elnyomva?! TE! Te csodálatos lélek! Nem szeretnéd végre megmutatni a világnak a fényed?!
Hol van, hova lett az a tiszta, ártatlan gyermek, aki voltál (aki még mindig vagy, valahol mélyen elrejtve)?! Hol van az az éned, aki állatokat akart menteni, autókat szerelni, űrhajós, mozdonyvezető, repülőgép pilóta akart lenni, aki a világot akarta körbeutazni táncosként, híres énekesként?!
Hol van? Miért nem hívod elő, és ülsz lesz vele beszélgetni?! Miért nem kérdezed meg tőle, hogy:
Erre vágytál?
Igazán ezt szeretted volna?
Ez akartál lenni?
Boldog vagy most?
Jó az, amit csinálsz, ahogy élsz?
Ott van benned! Ott ragyog benned! Ég, lángol, csak el van fedve! Engedd ki végre! Éld meg a lényed, a szíved, tárd ki a szárnyad és hallasd végre a hangod!
Számítasz!
Fontos vagy!
Szükség van Rád!
Élj!
Szeress!
Mutasd meg a világnak, hogy ki vagy, és a világ meghálálja neked!
~~~
Köszönöm, hogy vagy!
